3 nap Louisiánában
A repülőtéren lassan de megjött a bőrönd is ( 50,-$ -ert ) aztán megkerestük az Uber pick up pontot, és megvártuk a Hyundai Sonataval a nénit, aki elvitt minket a Jung Hotelbe.
A Hoteltol kb 0.5 km a francia negyed, a Canal streeten. Remek helyen.
Ledobtuk a cuccainkat és mindenfele hezitálás nélkül behaladtunk a francia negyedbe, avval céllal, hogy majd ott eszünk valamit.
Louisiana és de főleg New Orleans egy spanyol - francia - angol - amerikai olvasztó tégelye a kulturáknak, és mély nyomot hagyott benne, hogy ez a volt a déli rabszolga kereskedelem központja és kikötője, ahova évente 100 - 130 ezer rabszolga érkezett ( összesen csak itt összesen 1 millio rabszolga érkezett ide ) először a karib térségből, majd később főleg Afrikából.
Ennek történelmi okai vannak. Louisianat illetve a Missisipi torkolatát 1519 -ben a spanyol Alvarez de Pindea fedezte fel. 1662 -ben Robert Cavalier keresztet állított a torkolatnál, és XIV. Lajos után a területet Louisianak nevezte el. 1718 -ban Phillippe Duc D’Orleans megalapította a varost,, amit rola is neveztek el - New Orleans. 1719 -ben megérkezik az első rabszolga szállítmány New Orleansbe. 1763 -ban a 7 éves angol - francia háború lezárásara született Párizsi egyezmény a Spanyol királysághoz juttatja Luisianat. Egészen 1800 -ig spanyol fennhatóság alatt all a terület, amikor is a San Ildefonso egyezmény Napóleonhoz, azaz Franciaországhoz juttatja vissza az államot, amit aztán 1803 -ban, az Egyesült Államok megvette 15.000.000,-$ -ért Napóleontól. ( Lol )
A karib térségi rabszolga import kreol kultúrát, az afrikai rabszolga kereskedelem a fekete kultúrát hozta a városba. Mindez itt keveredik a francia - spanyol hagyomanyokkal.
A francia negyed, amiben az érkezünkkor French Quarter Festival volt, leginkabb úgy nézett ki, mint amikor kompletten betépve, beszívva, és berúgva az egész fekete - fehér közösség beáramlik a Bourbon streetre bulizni illetve inkább megmutatni mennyira de kibaszottul jol érzik magukat. De egyébként nem. Szerintem.
Amint elindultunk a szállodából az első dolog ami feltűnt, a hihetetlen mértékű és formájú rendőri jelenlét. Hat baszdmeg először az egész nagyon félelmetesnek tűnt.. De aztán megszoktad az ordító, támolygó barmokat, a hihetetlen mennyiségű rasztát, és hajléktalant és a fû szagot - mindenhol.
De balhét, azt is kicsit csak egyszer láttunk.
Ahogy Vegasban itt is legalizált a Marihuána es az utcai pialas. . Kb ez azt jelenti hogy mindenki be van tepve, ha berugva nem is.
MIndez a Coviddal együtt azt eredmenyezte, hogy mindenki aki a vendéglátásban dolgozott elhúzott ebből az iparból, és helyette olyan jött, vagy csak az maradt, aki máshol nem tud dolgozni.. A felszolgálok kb. 2/3 -a, a konyhai dolgozok sztem nagy része is be van szívva munka közben. Is. Ennek az egyik negatív hozadéka, hogy az etterrmekhez azért kell néha 20-30-40 percet sorba állni, mert bar vannak üres asztalok, sem a konyha, sem a kiszolgálás nem tudja lekövetni a forgalmat.
Nyilvan beszivva nehéz…illetve csak lassu. Nagyon lassu.
A kaja, az amerikai átlagot tekintve jó. Itt ugyanis mindenki - aki nem a barom amerikai - tengeri cuccot eszik.. Osztrigat, halat, rákot, homárt.
De a kajáért kuzdeni kell. Vagy legalábbis sorba állni.
Első nap, kb. 1/2 10 kor kerültünk be egy ilyen sea food étterembe. A pincer gyerek raszta fejjel, lelassulva kb. 1/3 sebességre, tényleg megpróbált minket kiszolgálni, de nem ment neki könnyen. A fel tucat osztriga helyett 1 tucatot kaptunk, amikor kérdeztem hogy mi van, azt mondta, hogy nem gond, egyek annyit amennyi jól esik, fel tucat áráért.. (!?)
Nyilvan túl rendeltük magunkat kajából, 11:00 -re fejeztük be a vacsorát, és kb. 3 -ig gyomorsavval kuzdottem. Hülyeség ellen nincs orvosság…
Persze van egy csomó kéregető, aki ajándékba mű gyöngy nyakláncot ad, amit elotte az erkélyekről ingyen dobálnak a nagy menok, aki fent vannak az emeleti erkelyeken. Aztán kérik a tip-pet,. aka a borravalót a nyakláncért.
Reggel megtaláltuk a zenés reggeliző helyet, ahol élő jazz mellett lehet reggelizni. Az buli negyedet egyébként és Canal streetet hajnalban kompletten kitakarítják, és gőz borotvával lefertőtlenítik.
Reggelre a Bourbon street és francia negyed, bele ertve a Canal streetet patyola tiszta.
De az egész amerikat sülytó lakhatási válság miatt borzasztó mennyiségű hajléktalan van.
Erről azért majd később elmélkedek itt. A másik ami hozza tartozik az igazsághoz, hogy Amerika problémája nem a háború, hanem az elhízás és az égészégügyi válság. En ennyi elhízott kövér disznót meg eletemben nem láttam. Aki itt 100 kiló alatt van az egy girnyó.
Na erről is majd később egy off topicban.
Reggeli után megnéztük azt a két dolgot, amit itt érdemes megnézni, a Missisipit, és a Jackson squere-t. Itt van a varos legnagyobb temploma, ami szerintem spanyol, de ezt nem tudom, mert a templomok kizárólag építészetileg tudnak lekötni, kb. 3-4 percig.
Itt meg tartott a fesztivál. Nagyon rendben volt.
Itt jegyzem meg, hogy én meg életemben olyan tiszta, rendben lévő Toy toyban nem voltam mint itt. Igaz volt arra ember, aki minden használat után takarította - fertőtlenítette.
Este vissza mentünk a Bourbon streetre, ezúttal kevesebb szerencsével, mert csak a második sorban állasból jutottunk be egy klajaldaba.( 20 perc után kijött egy nagy darab fekete no és mondta hogy meg 45 perc.. bar az etterem fele üres volt ). DE, nagyon fegyelmezettek voltunk, így az éjszaka eseemenytelenul telt. Majdnem :-) Mert sokáig fent voltam.
Meg mindig 7 óra az idő eltolódás, amikor itt késő este lesz, akkor kelnek az otthoniak.
Másnap vissza mentünk a Jazzy regelizobe, utána villamosoztunk egyet a helyi street carral ( villamos ), és megnéztük a City Parkot. A helyi suti nevezetesség a beignet, ami egy sima szogletes fank, amit cukorral leborítanak. Nem ettünk. Iszonyú mennyiségű cukor és kalória.
Sajnos a botanikus kertbe nem jutottunk be, mert hétfő kedden zárva. A villamos jeggyel persze beszopattak minket, mert a 20,-$-sal fizettem ki a 2 db napi jegyet, amiből a 14,-$-t egy olyan jegyen kaptam vissza, amiből pénzt nem, csak utazást lehet csinálni. Ki volt írva persze No refund, no cash back.
Azert az figyelemre méltó hogy itt a napi jegy 3,-$ ( 1.035,- Ft ), amíg a BKV napi jegy 1.650,- Ft? Meg a villamoson írtam a costumer service-nek, 20 percen belül kaptam választ.
A buzeráns vodafone.hu arra az emilre hogy egy 20 evvel ezelőtti e-mail cimemre küldözget fizetési felszólítást, de számlát nem képes küldeni, azt küldte hogy 5 napon belül válaszol, de ha nem sikerül akkor is fog max. 30 napon belül.(!?)
Ebből a zöld parkos programból mentünk el korán vacsorázni, így sorban állas nélkül jutottunk be a Bourbon Housba, ami egy puccos étterem. A kaja jó volt, az árak tükrözték a puccosságát. Fájdalmasan nagyon.
Holnap reggel Uberrel a repülő térre, és JetBlue-val New York La Guardiara.
S a kép a helyi sütirõl:
Apu.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése